A réz szerepe, az emberi szervezetre gyakorolt hatása, felhalmozódása, hiánya, pótlása
A réz több kultúrában is az egészség jele: a kínaiaknál az életerőt tápláló energia, az egyiptomiaknál az örök élet szimbóluma. Azonban a spirituális megjelenésnek nagyon is gyakorlati alapja van. Segíti a sebgyógyulást, lassítja az öregedést, szerepe van a vérképzésben, erősíti az immunrendszert és hat a központi idegrendszer működésére.
A réz
A réz egy kémiai elem. Szilárd formájában, száraz levegőn vörös színű, nedves levegőn viszont zöld színű patina vonja be. Puha fém, jó áram– és hővezető, jól nyújtható anyag. A réz gyakran kerül kapcsolatba az élő szervezetekkel, így az emberi szervezettel is. Az emberi szervezetben alapvetően is megtalálható a réz, mint nyomelem; egy egészséges felnőtt ember szervezetében 80 mg. (A nyomelemek az élő szervezetben igen kis mennyiségben előforduló kémiai elemek, amelyek a szervezet normális életműködéséhez szükségesek.)
A réz szerepe, emberi szervezetre gyakorolt hatása
Az ókorban a sérült katonák sebeit a rézfegyverek forgácsaival gyógyították, a mezőgazdaságban pedig népszerű növényvédő szer-alap a réz. Az emberi szervezetben, a szabad gyökök okozta károsodás ellen védő enzimek egyik fontos összetevője. Ezentúl hangsúlyos szerepe van a kötőszövetek kialakításában, jelentős mennyiségben fordul elő a porcokban, inakban és csontokban. A szervezetünkben fellelhető réz szoros kölcsönhatásban áll a vas szintjével, ugyanis a réz elősegíti a táplálékokból származó vasfelvételt, valamint a vörösvérsejtek képződéséhez szükséges vaskészletek optimális felhasználását. Ebből adódóan a testünkben fellépő rézhiány vashiányos vérszegénységhez is vezethet.
A fémionok, köztük a réz oligodinamikus hatását elsőként Karl Wilhelm von Nageli fedezte fel 1893-ban. Ő jött rá arra, hogy a fémionok akár kis mennyiségben is toxikus hatást fejtenek ki a környezetükben található gombákra, spórákra, vírusokra, algákra és a penészre. A réznek tehát antimikrobiális hatása van, vagyis a baktériumok működésképtelenné válnak a környezetében. Az emberi szervezettel érintkezve így a réz hatékony fertőtlenítő, baktérium- és vírusölő lehet.
A réz fontos élettani folyamatokban játszik szerepet, például
- elősegíti a hemoglobin képződését;
- szerepe van a vas anyagcseréjében;
- segít megelőzni a csontritkulást;
- szükséges a C-vitamin felszívódásához;
- szerepe van a kollagénszintézisben;
- szabályozza az agyalapi mirigy, a pajzsmirigy, az ivarmirigy, a mellékvese és hasnyálmirigy funkcióit,
- vírusölő és gyulladáscsökkentő hatása van.
A réz felhalmozódása
Egy egészséges felnőtt ember szervezetében mintegy 80 gramm réz található, azonban bizonyos esetekben (például helytelen táplálkozás, tisztítatlan uszodavíz, növényvédőszerek magas rézkoncentrációja) a réz felhalmozódhat. A normálisnál magasabb rézszint rendszerint hányingert, hányást okoz. Tünet lehet még a hasmenés, a szédülés és a puffadás. Súlyosabb állapotok esetén már rézmérgezésről beszélünk, ilyenkor a rézre való allergiát is ki kell vizsgálni.
Ön tudta?
A rézmérgezés tünete lehet az ismétlődő rohamos hányás, ilyenkor a hányadék zöldeskék színű, a fáradékonyság, szédülés és láz. Rézmérgezés esetén a mérgezést elszenvedő személy fémes ízt érezhet a szájában, illetve gyakori az égő fájdalom az orrnyálkahártyán és a garatban. Jellemző a fokozott nyáltermelődés és a szem könnyezése is. Bőrallergia esetén, a réz kiválthat égő, viszkető érzést, gyulladást is. A rézmérgezés hosszútávon máj- és veseleégtelenséget, gyomor- és nyombélszűkületet, de akár bélperforációt is okozhat.
A réz hiánya
A réz egészséges mennyiségének hiánya esetén például vérszegénység, ráncosodás, hajhullás, törékeny körmök, hangulati zavarok, visszértágulat, csontfejlődési és -növekedési zavarok, emelkedő koleszterinszint, vérnyomás probléma léphet fel. Azonban már a réz kismértékű hiánya is kellemetlen tüneteket okozhat, amelyek eredetét elsőre talán nem is kapcsolnánk rézhiányhoz. Ilyenek lehetnek az indokolatlanul könnyű napégés, vagy az állandó fáradtság, lehangoltság, rossz hangulat, akár depresszió is. Újszülötteknél súlyos idegrendszeri betegségekhez vezet.
A rézhiány megelőzése
A rezet az emberi szervezet nem képes előállítani, így könnyedén felléphet a rézhiány, ha nem kiegyensúlyozott a táplálkozásunk, vagy magasabb rézigényesebb állapotban vagyunk
Mint a legtöbb, élettani folyamatokkal összefüggő hiányt, a rézhiányt is érdemes helyes táplálkozással megelőzni. Különösen igaz ez olyankor, amikor valamilyen, a normál élettani folyamatokat felülíró, de nem kóros állapot áll fenn. Ilyen lehet a várandósság, a szoptatás időszaka, vagy a hormonális változások csúcspontjainak időszakai (menopauza, kamaszkor). Betegségek és általános vérszegénység esetén szintén felléphet a rézhiány.
A rézhiány megelőzése elsősorban helyes és kiegyensúlyozott táplálkozással érhető el, de nagy segítségünkre lehetnek a természetes alapú, rézzel dúsított étrendkiegészítők is. A rézben gazdag ételek segítik a vérképzést, érvédő és öregedésgátló hatásúak.
Rézben gazdag ételeink:
- máj
- spirulina alga
- szezámmag
- étcsokoládé
- csonthéjasok
- tenger gyümölcsei
- kelkáposzta
- hajdina
- gomba
- hummusz
A réz pótlása
Mivel a rézhiány már kis mértékben is állandó fáradtságot, lehangoltságot, hangulati zavarokat okozhat, fontos, hogy amint bebizonyosodik, hogy a fentebb felsorolt tüneteket rézhiány okozza, amint lehet, pótolni kezdjük a rezet.
A réz pótlásakor érdemes nagyon körültekintően eljárni, ugyanis a rézre csak kis mennyiségben van szüksége a szervezetnek (egészséges felnőtt ember esetén 1,4 mg/nap, várandósság esetén ez 1,8 mg-ra emelkedhet).
